Természetesen ilyen nincs, a címért mindjárt itt a blog bejegyzés elején szeretnék elnézést kérni. Viszont, fontosnak tartottam egy bejegyzést írni a témáról, mivel vadászos csoportokban és a vadászboltban is léptem nyomon találkozok ilyen kérdésekkel: „Jó ez a kaliber, jó az a kaliber?” Így, a gímszarvas bikára történő vadászatra alkalmas populárisabb kaliberekből fogok szemezgetni, illetve arról is fogok írni, melyik kaliberek azok az amivel viszont ne vadásszuk gímszarvas bikára.
Általánosságban
Amennyiben gímszarvas bikára megyünk vadászni a legfontosabb a felkészülés! Sokat hangsúlyozom, hogy a vadászat mindig a felkészüléssel kezdődik. Amire számítunk kell ez esetben, hogy a magyarországi viszonylatban a vadászatható vadfajok közül a legnagyobb testű állatra készülünk vadászni, amely példányok tömege a bőgés elején átlagosan 150-200 kg körül, majd a bőgés vége felé a 130-160 kg-os súlyt nyomja. A szerelmi mámorban lévő állatok, pedig tele vannak adrenalinnal így sokkal szívósabbak, mint bármely más időszakban. A bőgésben sokféle vadászati szituációban lehet részünk, így simán elképzelhető egy 40 méteres lőtáv egy sűrűbb galagonyásban, nagyobb takarásban lévő erdőben is, illetve reggeli cserkelés során egy nyílt terepen a háremét éppen terelgető bikára történő lövésre is, akár 200 méter környékére (vagy aki biztosabb a kezében – akár ezen távolság felett is). Másik nagyon fontos dolog, hogy a legfőbb cél a vadászatban, így a gímszarvas bika vadászatakor is: az etikus elejtés – melynek legfőbb mozgató rugója, hogy a legkisebb szenvedéssel tudjuk elejteni ezt a csodálatos nagyvadat! És ehhez bizony nem lesz elég egy .223 Rem. a fegyverszekrényből.
Ezekből az alap feltételekből kiindulva – a bejegyzés témájánál maradva – szükségünk lesz egy minimum átlagos kaliberre, illetve egy megfelelő lőszerre is. Az átlagos kaliber nálam a minimum 7 mm lövedék átmérőt jelenti, tehát ettől minimum nagyobbal induljunk bikára vadászni! A lőszer alatt pedig, a jól expandálódó, fegyverünkből minél pontosabb szórással rendelkező lövedékeket kell előnyben részesítenünk. A meghatározáshoz a jobb szemléltetés végett három kategóriába sorolom ezeket, melyek (1) optimális, (2) kiváló (3) magnum kategóriákat jelentik.
Alkalmas kaliberek
Az előző bekezdésben már érintettem, hogy az átlagostól nagyobb kaliberrel, azaz a 7 mm feletti lövedékátmérő ami szerintem szóba jöhet. Az (1) optimális kaliberek a belépő szintet képviselik, így a 7×64, 270 Win. (igen tudom ez picivel kisebb: 6,9 mm mégis alkalmasnak találom) illetve a 308 Win. amelyek véleményem szerint már megfelelőek gímszarvas bika elejtésére, de „odafigyelősek” – melyről fogok még szót ejteni a későbbiekben. Ezeket követik a nagyobb teljesítményű kaliberek, melyeket besorolásom alapján a középső azaz a (2) kiváló kategóriákba esnek: .30-06 Sprg., 8×57, 9,3×62, 8,5×55, 375 HH kaliberek. A harmadik, melyeket szándékosan egy külön kategóriába tettem a (3) magnum kaliberek, melyeken belül a populárisabbak: 7 mm Rem. Mag., .300 Win. Mag., .270 Win. Short Mag., .300 Win. Short. Mag., valamint az „európai a magnum” a 8×68 S. Ezeknél a kalibereknél kifejezetten fontos szót ejteni a lövedékről, mivel véleményem alapján az alkalmazhatóságukban, emiatt jelentős különbségek lehetnek.
Odafigyelős tényezők
Ebben a témakörben 1000 dologról lehetne beszélni, de kiragadok pár általam kifejezetten fontosnak gondolt témát. Folytatva a gondolatot, a magnumok kérdéskörében: kérdezzünk csak meg egy vérebest, mely kaliberek után szokott a legtöbbet keresni, sokan fogják mondani a (3) kategóriát, azon belül is a 300 Win. Mag. kalibert. Nyilván, ez nem jelenti azt, hogy a másik kaliberek után nincs utánkeresés (hiszen rossz lövéssel, bármi sokat el tud menni), csupán a magnumoknál, egy kemény lövedék viselkedhet „lyukasztóként” is az átlagos magyar lőtávokon, melyek aztán nem megfelelően expandálódva kevés roncsolást hagyva maga után távoznak a testből.
Szintén szeretném leszögözni, hogy nem arról van szó, hogy ezek a kaliberek „nem jók”, sőt! Csupán a magnum kalibereknél kulcsfontosságú szerintem a „soft point” típusú, lágyabb lövedékek a magyar körülmények közé! Ezekkel működnek jól, az 50-150 méteres, átlagos hazai lőtávokon. Nem szabad elfelejteni, hogy most nem egy hegyi vadászatról van szó, ahol akár 4-500 méterre is kell lőni, ahova ezeket a kalibereket és hozzájuk fejlesztett lövedékek többségét alapvetően szánták. Más egy lövedék célballisztikai viselkedése 70 méteren, illetve 470 méteren is, mely a (teljesség igénye nélkül) a sebességből, tömegből és ezáltal az energiából adódó eltérésekből fakad. Ne felejtsük el tehát, teljesen más a felhasználási mód itthon. Válasszunk tehát, ezekhez a magnum kaliberekhez „soft point” típusú vagy minimum jól expandálódó lövedékeket.
Másik nagyon fontos dolog a pontosság! A bejegyzés elején már említettem, hogy a vadászat a felkészüléssel kezdődik, ezért minden esetben ellenőrizzük fegyverünk pontosságát és ha szükséges korrigáljunk a belövésen! Amennyiben télen -10 fokban lőttük be fegyverünket és azóta ki sem vettük a szekrényből – kifejezetten ajánlatos lőni vele, hiszen a hőmérsékletből fakadó akár több mint +30 fokos eltérés is okozhat jelentős találati pont áthelyeződést, mely jobb esetben hibázáshoz, rossz esetben sebzéshez vezet! A nem megfelelően belőtt fegyverekből és a gyakorlatlanságból adódik tapasztalatom alapján a sebzések jelentős százaléka!
A fegyver pontosságán kívül ne spóroljuk el a gyakorlást! Gyakoroljunk lehetőségeinkhez mérten minél többet, hogy a sütés, ismétlés és fegyverkezelési készségeink gondolkodás nélkül és biztonságosan történjenek. Ismerjünk meg mindennél jobban fegyverünket, legyünk gyakorlottak! Iszonyú kellemetlen tud lenni, ha pl. a kísérőnek kell segíteni betölteni (voltam sajnos már ilyen helyzetben, hogy az általam kisért osztrák vendég a nemrég vásárolt fegyverét nem tudta betölteni sem….), vagy ha a kísérőnek kell figyelmeztetni bennünket a biztonságos fegyverkezelés alapjaira… Röviden összefoglalva tehát: gyakorlás, kontrol lövés nélkül bikára – sem – megyünk vadászni! Iszonyú fontos!
Legyünk körültekintőek, türelmesek az elsütő billentyű elhúzását megelőzően! Gyakori probléma még, hogy nem várjuk meg a megfelelő pozíciót és kapkodva teszünk lövést, akár srégen vagy takarásban álló vadra is! Várjuk ki türelmesen, amíg az elbírált vad a megfelelő pozícióban lehetőleg teljesen keresztben áll. Figyeljünk oda, hogy lövésünk útjába ne kerüljenek kisebb (vagy akár nagyobb) ágak, cserjék, bokrok, amiket esetleg az optikában nem is láthatunk, mert ezeken irányt válhat lövedékünk, vagy expandálódhat, mely szintén jobb esetben hibázáshoz, rosszabb esetben sebzéshez vezetnek. Összefoglalva tehát: türelmesen várjuk ki a legmegfelelőbb pillanatot és higgadtan adjunk le lövést.
A gyors újra töltés fontossága. Szintén egy gyakori probléma, hogy a lövést követően nem automatikus mozdulat az újra töltés. Fontos tehát, hogy amennyiben kivártuk a megfelelő pillanatot és útjára engedtük lövedékünket, azonnal – gondolkodás nélkül ürítsük a kilőtt hüvelyt és toljunk csőre éleset. Az újra töltés legyen biztonságos, de gyors! Szituációtól függően, amennyiben lehetőségünk van még egy lövésre és kísérőnk is utasítást ad rá: tegyünk újabb célzott, biztonságos lövést a vadra. Amennyiben nem vagyunk annyira gyakorlottak a vadászat elején ne féljünk ezt is megbeszélni kísérőnkkel, hogy segítsen minket rövid határozott utasításokkal ezekben a szituációkban. Ahogy megvolt a lövés, biztosítsuk be fegyverünket!
Példák, melyek már bizonyítottak nekem
Az említett kaliberekből válogatva, összegyűjtöttem néhány konkrét példát, melyek saját tapasztalataim során már bizonyítottak, melyekkel magam is ejtettem már el gímszarvas bikákat, vagy nagyobb testű tarvadakat.
Hirdetés (x): Körmendi vadászboltunkban 16 gyártótól, 26 féle különböző kaliberből válogathatsz, több mint 20.000 db golyós lőszer készletről! Link a választékhoz: ide kattintva!
.308 Win.: Korábban „megvoltam őrülve” a nagyobb kaliberekért, melyek a 9,3×62 és a .300 Win. Mag. kaliberek voltak. Idővel rájöttem, hogy a szerényebb kaliberekkel is éppolyan eredményes lehet vadászni, mint a „nagyokkal”, amennyiben megfelelően választunk lőszert, és kellő figyelmet fordítunk a pontosságra és a gyakorlásra. Így kötöttem ki a .308 Win kalibernél, mellyel jelenleg is toronymagasa a legtöbbet vadászom egész évben. A nyári időszakban jellemzően őzbakra, rókára, vaddisznóra a Geco Express 11,0 grammos lőszerét használom, majd a szeptember közeledtével általában augusztus közepén már átlövöm a „őszi – téli” lőszeremre, melyel a nagyobb testű pl. gímszarvasra is szeretek vadászni. Ez nem más, mint a Lapua Mega 12,0 grammos lövedékkel. A családban testvérem és édesapám is ezzel a kaliberrel és lőszerrel vadászik ebben az időszakban. Minden túlzás nélkül állítom, hogy hárman az elmúlt években több mint 100 db gímszarvast ejtettünk el ezzel a kaliberrel, melyből biztos, hogy több mint 10 db volt a bika. Egyetlen egy utánkeresés, sebzés nélkül! Bizton állítom, hogy ez a lövedék alkalmas gímszarvas bika vadászatra! Ennyi elejtés nem hazudik.
.30-06 SPRG.: A legszélesebb lőszerválaszték Magyarországon egészen biztos, hogy ebben a kaliberben érhető el a haza vadászboltokban. A blog kedvéért megnéztem, a boltunkban jelenleg 23 féle lőszer van raktáron 12 gyártótól ebben a kaliberben! Számos nagyon jó lőszer van ebben a kaliberben, szinte azt kell mondom a legtöbb alkalmas is gímszarvas bika elejtésére, mely a kaliber karakterisztikájából fakad szerintem. Kellően gyors, kellően erős, kezelhető visszarúgással még akár hölgyek számára is. A lövedéktömeg tekintetében is, bizton állíthatom a 9,7 grammtól a 13 grammig bármelyik jó lehet. Elsőre a 9,7 gramm lehet kevésnek tűnhet, de történetesen több bikát is etettem el a RWS ID 9,7 lőszerrel, valamint a Sako Superhammerhead 9,7 grammos változat is megállta nálam a helyét: bőgésben egy 8 éves zsigerelt súlyban 183 kilós bika 30 métert ment el blatt lövéssel a szójában. Amiket próbáltam még lőszerek és nekem beváltak: Lapua Mega 12,0 gramm, Lapua Mega 13,0 gramm – ez esetben a ballisztikára a nagyobb lövedéktömeg miatt mindenképp figyeljünk oda, egyszerűség kedvérét: „hamarabb leesik” a tömege miatt. Továbbá amiket tarvadra használtam, de szerintem bikára is tökéletesek lehetnek: Geco lőszereket személy szerint nagyon kedvelem, ár/érték arányban is brutálisan jók, a legtöbb vadászfegyver jól is hordja őket: Geco Teilmantel 11,0 gramm (új nevén Softpoint), Geco Plus 11,0 gramm – ez esetben kicsit keményebb mint a Teilmantel, nekem amúgy mind a kettő tökéletes volt. Aztán amiket még kiemelnék: RWS lőszerek közül kb. bármelyik, használtam a már említett ID 9,7 gramm, UNI Classic 11,7 gramm, KS 10,7 gramm. Ezek mind-mind tökéletesek lesznek, hátrányuk a borsosabb áruk. Norma lőszerek szintén kiválóak, próbáltam a PPDC 11,7 grammosat, a Vulkan 11,7 grammmot, valamint az új Whitetail 11,7 gramm is az utóbbi időben nagyon populáris lett bombasztikus ára miatt. Ezek megint csak tökéletesek. Egyszóval a 30-06 kaliberben nagyon sok jó lőszer létezik.
9,3×62: Egy téli szezont vadásztam ezzel a kaliberrel. Három lőszert próbáltam hozzá. Választásom előszőr a ballisztika alapján született meg, próbáltam olyat keresni, amelyiknek laposabb a röppályája, ezek közül az első az RWS DK 14,6 gramm tömegű volt. Ezt követte a Norma Vulkan 15,0 grammos. Mind a kettő nagyon tetszett, az adott kaliberben még a visszarúgások is kontrolálható volt. Próbáltam még a Norma PPDC 18,5 grammot is, mely esetben már jelentős visszarúgással kell számolni. Ennél a a kalibernél már nagyjából lehetetlen rossz lőszert választani (hacsak nem teljes köpenyeset választunk, azt messziről kerüljük vadászatban), a kérdés csupán a ballisztika és fegyverünk szórása a lőszerrel, a lövedéktömeg és az abból fakadó visszarúgás (bár a hangtompítók terjedésével már ez is jelentősen csillapítható) és a pénztárcánk lesz. A hangtompító előtti világban én amúgy, a kalibere jellemző visszarúgás és a lőszerár miatt szerelmesedtem ki ebből. Egy téli szezonban a min 3-4 doboz lőszer (vadászat és gyakorlás) ebben a kaliberben már jelentős anyagi teherrel is jár. Egyik sem volt elviselhetetlen, de nem is volt olyan komfortos mint előtte a 30-06. 😆
300 Win. Mag.: Nagy szerelem volt, de rövid ideig tartott. 2 év. A .30-06 után mindenképpen szerettem volna egyet kipróbálni. Nagyon sokféle lőszert kipróbáltam hozzá, de ami toronymagasan a legjobban bevált az a Geco Teilmantel 11,0 gramm volt. Az árával is elégedett voltam meg a teljesítménnyel is, pláne a ballisztika tetszett a legjobban – viszont összességében maga a kaliber „túl erősnek” bizonyúlt. Vannak helyezetek amikor jó az erőtartalék, de többségében teljesen feleslegesnek érzetem. Ez még a hangtompító előtti világban volt, amikor a fegyvereknél a visszarúgással is számolni kellett. Nyilván ez fegyverfüggő is, kétféle fegyverem is volt ebben a kaliberben egy Remington 783 és egy Steyr Mannlicher Pro Hunter. Mind a kettő kissé rugdosósabb volt. Nem tragikusan, de a .308 Win ezek után egy „álom” lett. Azóta voltak változások a hangtompító engedélyezésével és akit ez zavar viszonylag könnyen orvosolható vele, de egyenlőre nem vágyom vissza erre a kaliberre, akkor inkább a 8,5×55 mozgatja jobban a fantáziámat. Volt szerencsém lőni vele több alkalommal lőtéren, de vadászati szituációban sajnos még nem. Ha nagyobb kaliber felé fordulok, egészen biztos ez lesz az a jövőben.
Példák, amelyeket nem ajánlok
Mint, ahogy a bejegyzés elején is említettem az átlagostól nagyobb kaliberrel, azaz a 7 mm feletti lövedékátmérő ami szerintem szóba jöhet bika vadászatra. Ami ennél kisebb, azokat már én személy szerint nem ajánlom. Nem arról van szó, hogy nem lehet velük elejteni a gímszarvas bikát, mert „lyukas tüdővel semmi nem megy messze”, de egy kissé hátracsúszott lövéssel óriási esélye van a sebzésnek. Van olyan barátom aki több példányt ejtett el a .243 Win. kaliberével, illetve 6,5 Creedmoor kaliberről is tudok aki bőgésben ezzel vadászott, de egyeltalán nem optimális, sőt. Ha egy mód van rá, ne ezeket vigyük szerintem. Az ennél még kisebb .222 Rem. és .223 Rem. kalibereket pedig egyenesen felejtsük el, nem erre valók!
Hirdetés (x): Körmendi vadászboltunkban 16 gyártótól, 26 féle különböző kaliberből válogathatsz, több mint 20.000 db golyós lőszer készletről! Link a választékhoz: ide kattintva!
Összefoglalás
Összefoglalva tehát: első a felkészülés! Válasszunk minimum 7 mm vagy afölötti lövedékátmérővel rendelkező kalibert. Végezzünk kontroll lövést, gyakoroljunk. A lövés gyakorlása elengedhetetlen része a felkészülésnek: nemcsak a fegyverbiztonság és a pontos találat miatt fontos, hanem azért is, mert így valódi rutint és önbizalmat tudunk szerezni általa. A rendszeres gyakorlás révén begyakorolt mozdulatok természetessé válnak, a különböző testhelyzetekből (pl. lőbotról) leadott lövések is magabiztosabban mennek, és a fegyver viselkedését, a lőszer ballisztikáját is jobban megismeri az ember. Mindez végső soron a vad iránti tiszteletet szolgálja, hiszen a biztos és etikus lövés gyors, kíméletes elejtést jelent, miközben nyugodtabban és magabiztosabban tudunk helyt állni minden szituációban a vadászaton.
