Nemrég megjelent egy blog bejegyzésem a SAX KJG lőszer gyakorlati tesztelésével kapcsolatban, mely után nagyon sok visszajelzést kaptam. A visszajelzések alapján két dolog derült ki: az első, ami inkább általános téma, hogy érdekel benneteket amikről írok (aminek alapvetően nagyon örülünk és köszönjük nektek! 😊🤗): a megtekintési számok és az ahhoz kapcsolódó kérdések, észrevételek, messenger üzenetek, telefon hívások alapján ez egyértelműen látszódik – valamint ezirányú tartalmakra igény is van. Gondolok itt arra, hogy gyakorlati tapasztalatokról számoljunk be, melyeket vadászatban közben szerzünk, kihegyezve a technikai megközelítésre. Egyrészt, ezt az igényt érzékeltük már korábban is, ezért indítottuk el a toret.hu vadász blogot, másrészt köszönjük ezeket a visszajelzéseket nektek, hiszen megerősít bennünket azzal kapcsolatban, hogy jó úton járunk.
Második pedig, ami inkább konkrétabb az a SAX lövedékkel, lövedékekkel kapcsolatos kérdések. Konkrétan: SAX KJG és SAX MJG közötti különbségek, hasonlóságok, melyik jobb, melyik rosszabb, melyiket válasszam típusú érdeklődések, melyre úgy gondoltam, hogy a legegyszerűbben szintén egy blog bejegyzéssel tudok válaszolni. Így, ebben a bejegyzésben egy gyors áttekintést teszek a SAX lövedékekről. Az MJG esetében gyakorlati tapasztalatokról még nem rendelkezem, így a bejegyzés csupán egy általános tájékoztatást tartalmaz a gyártó által leírt információk alapján.
SAX KJG lövedék
Tehát, kezdjük először is a SAX KJG lövedékkel, melyről a gyakorlati tapasztalataimat már a korábbi blog bejegyzésben is bemutattam (itt találod a bejegyzést: Tapasztalataim: sax lőszer) és ahol már általánosságban írtam a KJG lövedékről, de téma teljessége miatt itt is újra ismerteket.
Általános előnyök
SAX KJG: „műanyag heggyel és horonnyal”
- Ólommentes, többfunkciós lövedék
- 3 hatásfázis: deformációs, részleges szétszakadásos és tömör (solid) fázis
- Kis súrlódású, teljes felületű vezetőgyűrűs lövedék
- Hosszú, nyújtott röppálya
- Nagyon precíz és nagy hatáserejű
- A visszamaradó tömör lövedékrész (solid) nagy behatolási mélységgel biztosít kimeneti nyílást
- Vadkímélő
- Csekély csőlerakódás
- Kismértékű csőkopás
- Minimális becsapódási sebesség kb. 600 m/s
(+) Előny az MJG-vel szemben:
- Deformációs fázis kb. 2,5–7 cm között, azonnali működés és energialeadás – jobb ölőhatás gyengébb vad esetén!
- A szilánkok valamivel kisebbek, kevesebb energiát hordoznak, mint az MJG esetében, és többnyire a vadtestben maradnak (a bőr alatt), vagy a kimeneti nyíláson keresztül távoznak.
(-) Hátrány az MJG-hez képest:
- Erősebb vad esetén a KJG lövedék kisebb szilánkjainak behatolási mélysége kisebb, mint az MJG-é.
Egy KJG lövedék expanzációjának folyamata
A bemutatni kívánt grafika a réz vadászlövedék működésbe lépését szemlélteti.
A lövedék működése a becsapódás pillanatában indul: elsőként deformálódik.
A letörési zónánál a kiterjedő gombafej néhány szilánkra szakad.
A visszamaradó tömör lövedékrész tovább fejti ki hatását a mélyebb szövetekben.
A részleges szétszakadás elősegíti az azonnali működésbe lépést – ami kulcsfontosságú a hatékony ölőhatáshoz.
SAX MJG lövedék
Általános előnyök
SAX MJG: „műanyag heggyel, horonnyal és X-alakú marással”
- Ólommentes, részlegesen szakadó lövedék
- Hatásfázisok: részleges szétválás és tömör (solid) fázis
- Kis súrlódású, teljes felületű vezetőgyűrűs lövedék
- Hosszú, nyújtott röppálya
- Kiváló pontosság és erőteljes hatás
- A visszamaradó tömör lövedékrész (solid) nagy behatolással biztosít kimeneti nyílást
- Vadkímélő
- Csekély csőlerakódás
- Kismértékű csőkopás
- Minimális becsapódási sebesség kb. 580 m/s
(+) Előny a KJG-vel szemben:
- A 4 egyforma méretű szilánk nagyobb energiával rendelkezik, mint a KJG 6–8 kisebb szilánkja, és ennek köszönhetően nagyobb behatolási mélységet érnek el erősebb vad esetén.
(-) Hátrány a KJG-hez képest:
- Gyengébb vad esetén ezek a nagyobb szilánkok néha oldalirányban is kiléphetnek, ami veszélyt jelenthet a ferdén álló vadra.
- Az MJG a nagyobb keménysége és ridegsége miatt nem rendelkezik deformációs fázissal, ami hátrány lehet gyenge vad esetén.
Egy MJG lövedék működésbe lépése
A bemutatni kívánt grafika a sárgarézből készült vadászlövedék (MJG) működését szemlélteti.
A lövedék azonnal részleges szétválással reagál a becsapódásra – gombaszerű felnyílás (deformáció) nélkül.
A letörési zónánál néhány szilánk válik le.
A visszamaradó tömör lövedékrész mélyebb szövetekben fejti ki hatását.
Összegzés
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy mindkettő lőszer teljesen ólommentes konstrukció. A KJG esetében a lövedék elejéből több szilánk válik le (6-8 db), míg az MJG esetében a szilánkoknak a száma sokkal kevesebb, konkrétan 4 db-ra korlátozódik. A szilánkok behatolása a KJG esetében sekélyebb, míg az MJG esetében sokkal mélyebb, a szilánkok mozgási energiája végett. Kimeneti nyílásra, mind két lövedék esetében a hátramaradó tömör lövedékrész miatt majdnem minden esetben számíthatunk. Kisebb és közepes nagyvadra kiválóan alkalmas a KJG. Amennyiben, ha nagyobb testű nagyvadra is vadászatunk az MJG lövedék jobb választás lehet. Természetesen sok múlik a kaliberen is, tehát választásunk esetén körülitekintően mérlegeljünk! Ami viszont biztos: ha egy nagyon jó ballisztikájú, precízen töltött gyári ólommentes vadászlőszert keresünk: SAX-al egészen biztos nem nyúlunk mellé.
SAX Márkabolt:
www.vadaszkiegeszitowebshop.hu/sax
Forrás:
